A szökés

Szögesdrót vett körbe mindent.

Tele volt a haláltábor!

Elindult a zsidó Dina,

S elszakadt a családjától.

- Tedd a tarkódra a kezed!

Mondta németül egy alak.

Hogyha engedelmes leszel,

Csak is akkor lehetsz szabad!

A fegyveres őr mögötte ment.

- Meg fognak most állítani!

- Hitler parancsolta, hogy a

Foglyot el kell szállítani!

A náci őrök összenéztek,

Aztán biccentettek egyet.

- Megadjuk az engedélyt!

Most mind a ketten elmehettek!

Dina sétált elöl és a

Fegyveres őr ment utána.

A lány keze a tarkóján volt,

S vérzett a hiányos ruhája.

Dina nagyon szép lány volt és

Bár a háború az kitört,

De az őr nagyon megszerette,

S meg akarta szöktetni őt.

A zsidó lány még nem tudhatta

Azt, hogy mit akar a náci,

De volt rajta egy horogkereszt!

- Legyen ez a férfi bárki!

A náci néha meglökdöste:

- Gyerünk te lány, szedd a lábad!

Elmentek az őrök mellett.

- Kuss és csukjad be a szádat!

Bementek az erdőbe és

A lány nagyon meglepődött.

Soha többet nem látták

A zsidó Dinát már az őrök!

A sáros hajú fiatal lány

Így szökött meg Auschwitzból.

Dina az őrt átölelte.

- Hol szállhatnék én meg? Nincs hol!

Az őr a lány szemébe nézett.

- Hogyha akarsz, lakhatsz nálam!

Nem akarok neked rosszat!

Én csupán csak úgy csináltam!

(Budapest, 2023-07-02)

Félreértés
Nincs otthon a kis Dorina!
A kislány szobája most üres.
Apa vitte el a kislányt,
S járna neki most egy füles!
Nem tudni, hogy hova vitte!
Ismeretlen helyen vannak!
Az anyuka a kislány gyámja,
S lassan vége van a napnak.
Nincs otthon a kis Dorina!
Láthatáson van a gyermek.
Az anyuka az órát nézi.
Lassan telnek el a percek.
- Hogyha én ezt tudtam volna,
Sosem adtam volna oda!
Az édesanya körbe tekint.
Milyen üres lett a szoba!
Nincs otthon a kis Dorina!
A polcon van egy régi fénykép.
- Hogyha baj van, fel kell hívni
Anyát! Ezt már megbeszélték!
- Most még várok néhány percet!
Aztán feljelentést teszek!
Egy apuka a kislányával
Ilyen későn hova mehet?
Nincs otthon a kis Dorina!
Odakint már sötét az ég.
- Én vagyok a kislány gyámja.
Hova vitte az a szemét?
Ott kint esni kezd az eső,
S a hangposta csak mondja, mondja.
S nem működik a kisasszony
Méreg drága telefonja.
Nincs otthon a kis Dorina!
Odakint egy kislány bömböl.
(S egy átázott és vizes gyermek
A kis öklével be dörömböl).
Az anyukája ajtót nyit,
S a helyszínről egy autó elhajt.
A kislány ezer sebből vérzik:
- Képzeld anya, apa meghalt!

(Budapest, 2023-07-01)

Isten gyémántja

Kislány koldult lent az aluljáróban,

S korgott a kis gyomra szegénynek.

Minden ember elfordult tőle,

S arany ára volt a kenyérnek.

Odafutott hozzám ez a lány,

S megzörgetett pár öt forintost.

Volt nála egy műanyag pohár.

- Ez a hontalan lány, de piszkos!

Tanköteles lett volna a lány,

De mással telt neki a délelőtt.

- Bácsi, kérem, segítsen nekem!

(S én csak bámultam az éhezőt).

Bízott abban, hogy majd segítek!

A lányt a szemét szaga járta át.

Soha senki nem szerette őt,

S megsajnáltam ezt az árva lányt.

Mocskos volt a kisleány haja.

Tetük mászkáltak a tincsein.

S az idegenek sorra fellökték.

Átadtam hát én a kincseim!

Adtam neki néhány papírpénzt,

És a kislány nagyon megörült.

El is szaladt, s vett egy kenyeret.

Mocskos volt a hajában a fürt.

A pék csak undorodva nézte őt,

Miközben a cipót zabálta.

S minden ember feje elfordult.

- Vajon hol lehet a családja?

Helyes kislány volt, és jószívű,

Mivel Isten hercegnője volt!

S éhes volt a szeretetre Ő!

Én biccentettem egyet, s átkarolt!

A kabátomnak mocskos szaga lett,

De úgy éreztem segítenem kell!

És a kislány nagyon megörült,

Mindig mikor arra mentem el.

Korgott a kis gyomra egész nap,

S mindig én rám várt a hidegben.

S én Antoine de Saint-Exupéry-ként

A kishercegnőt megszelídítettem.

(Budapest, 2023-07-02)

(A vers a Második Világháború alatt játszódik:)

Biztonságban

Egy kislány ül a szekrényben.

Nagy benne a szeretet!

Csak egyetlen egy bűne van!

Hogy zsidó lánynak született.

Az édesanyja zárta be,

Pár órával ezelőtt.

Hogy fog innen kijönni?

S ki találja meg majd őt?

Egy kislány ül a szekrényben.

Magányosan, egyedül.

- Nem jó zsidónak lenni,

Mert minden zsidó menekül!

A szoba padlóján a vér

Vörös, mint az alkonyat!

Veszélyes most kimenni,

S a legjobb lesz, ha szót fogad!

Egy kislány ül a szekrényben,

S kukucskál a kulcslyukon.

- Ó héberek Istene!

A kezem összekulcsolom!

Sötét van a szekrényben,

S ha valaki rám talál,

Akkor leszek nagy bajban,

Én a zsidó kisleány!

Egy kislány ül a szekrényben,

S szaporán vesz levegőt.

Gyorsan dobog a szíve,

S ez ad neki nagy erőt.

Vaksötétben ül a lány,

És már pisilnie kell,

S mindenféle baja van.

- Olyan szűkös ez a hely!

Egy kislány ül a szekrényben,

Ki éhes, szomjas, magányos.

S a szegény, árva kisleány

"Bűne" sajnos halálos!

De nem bujkálhat örökké!

Csak dörömböl, és dörömböl.

A szekrényajtó kinyílik,

S így lesz kín az örömből.

(Budapest, 2023-07-12)

Baracklopás

Gyönyörű a hajad fátyla!

Mint a napfény, aranysárga!

Nézz csak fel a barackfára!

Gyönyörű a hajad fátyla!

Lerázom a sok gyümölcsöt.

Szerda van ma, vagy csütörtök?

A hasadon ott a köldök.

Lerázom a sok gyümölcsöt.

Gyűjtsd össze a barackokat!

Hajtsd végre a parancsomat!

Ez az egyik parancsolat!

Gyűjtsd össze a barackokat!

A kezedben ott a vödör,

És egy bús gondolat gyötör.

Szép vagy mikor átöltözöl!

A kezedben ott a vödör.

Te vagy az a parasztleány,

Akin nincsen cipő se már.

A mezítelen lábad megáll.

Te vagy az a parasztleány!

Egy kicsit sáros már a talpad!

De nem marad el a jutalmad!

Mindjárt csókot kap az ajkad!

Egy kicsit sáros már a talpad!

Gyorsan lemászok a fáról.

Nem vagy csúnyább lány a sártól!

Barack pottyan le az ágról.

Gyorsan lemászok a fáról.

A vödör közben összetörik.

- Hova tegyük hát a gyümit?

- Hogy csináljunk baracksütit?

A vödör közben összetörik.

A szoknyád szélét körbe fogod,

S a barackokat abba lopod.

S bár árulkodik a lábnyomod!

A szoknyád szélét körbe fogod.

A fa gazdája meglát minket.

Nem vihetjük el hát mindet!

Lehullik pár barack. Mindegy!

A fa gazdája meglát minket!

(Budapest, 2023-07-10)

Száműzetés

Él egy kislány fent a holdon.

Egész nap csak sajtot eszik.

A hold az egy nagy trappista sajt!

- Éhes vagyok! De jól esik!

Még csak hét éves a kislány,

És a holdon egyedül él!

Ő az egyetlen holdember,

S honvágya van valamiért!

A NASA lőtte fel a kislányt.

És már lassan elfogy a hold.

A lány belép a kamaszkorba.

Gyermek itt még soha se volt!

Lyukas a sajt, és a tini

Lassan megeszi a holdat.

Nagyon bajba van a NASA,

Mivel erre nem gondoltak.

A hold sarlója egyre kisebb,

És a kisleányból nő lesz.

- Az alanyt haza kéne hozni!

A fiatal nő körre kört tesz.

A hold gravitációja

Nem engedi haza a csajt.

Elindul egy űrrakéta,

Hogy végleg orvosolja a bajt.

Egy életet él le itt a lány,

De ő csak kísérleti majom!

Az étlap nem túl változatos!

A hasa ezért korog nagyon!

A fiatal nő magányosan

Bámulja a forgó Földet.

Amióta raboskodik,

Ő már valóságos hölgy lett!

Az űrrakéta megérkezik.

A nő beszáll, és indul haza.

Véget ért a száműzetés!

És már tele van a hasa!

A holdkráterek távolodnak.

Nehéz volt itt fent az élet!

A magány volt a tanára,

És ez a kislány nővé érett!

(Budapest, 2023-07-28)

Szörnyek az ágy alatt

Egy villám feltűnik az égen,

Aztán mennydörög egy nagyot.

Bepisil egy szőke kislány.

A homályban a szemek vakok!

Az ágyam alatt szörnyek vannak,

S egyre jobban hull az eső.

Minden olyan félelmetes!

Régi zseblámpát vesz elő.

A pisifoltos pizsamában

Körülnéz a szőke kislány.

S libabőrös neki még

A két karján a bőre is tán.

Odakint az eső zuhog.

- Nem hagyhatom el az ágyat!

Hogyha lelépek az ágyról

Elkaphatják a bokámat!

Az ablaknak a túloldalán

Zörögnek a barna ágak.

- Nem tehetem le a lábam!

Mert a szörnyek ott lent arra várnak!

A sötétben a játékok is

Sokkal félelmetesebbek!

Egy szörny a lábam megmarkolja,

S csak hullanak az eső cseppek.

Sikítok, majd lehúz egy kéz.

S bevonszol az ágyam alá.

Nincs esélyem menekülni!

Egy szörny mászik a lábamra rá.

A szörny gonosz hangon vihog,

Aztán leránt ő a mélybe.

Mivel szüksége van neki

Egy ijedt kislány félelmére.

Odakint az eső zuhog,

S üres lett a gyerekszoba.

Egy kislány lelkét elragadták,

S nem került már elő soha.

(Budapest, 2023-08-15)

Stoppolás

Az autópálya mellett áll

Egy tizenhárom éves tini.

S próbál autót stoppolni!

A szeme zöld, akár a kivi!

A világító lámpák alatt

Lassan esni kezd az eső.

Egy kislány vár az út porában,

És ez a kis bajkereső

Nem tudja, hogy veszélyben van!

Néha elsuhan egy autó.

Egy vadidegen férfi megáll,

S kinyílik a kocsiajtó.

- Gyere, kislány pattanjál be!

A kislány nem is tétovázik!

A férfi ad neki egy pulcsit,

Mert a kamasz kislány fázik.

- Érthetetlen számomra, hogy

Miért nincsen veled senki?

(Gyorsan füllentett a kislány).

- A szüleimet nem érdekli

Az, hogy hogyan megyek haza!

Lassan ki szeretnék szállni!

De a férfi nem lassult le.

- Van még veled tervem, Ági!

- Hogyan szökhetnék meg innen?

Ez az alak nem jó ember!

- Rendben, veled megyek, de most

Nagyon-nagyon pisilnem kell!

Álljunk meg a benzinkútnál!

A férfi vonakodva megállt.

Egy autó parkolt a sötétben,

S így várta a kamaszleányt.

De a serdülő lány nem jött!

Segítséget kért odabent.

A férfi ott hagyta a tinit,

S senki nem látta hova ment.

A kis esőből zivatar lett,

S a rémült kislányt hazavitték.

- Anya, hogyha elmesélném

Mit éltem át, el se hinnéd!

(Budapest, 2023-08-16)

Csak egy mostoha

A gyönyörű szép új barátnőm

Fölmosta a konyha követ.

Kontyba volt a haja kötve,

S nevelte az ördögöket.

Hozott sört a hűtőből,

És megfőzte az ebédünket.

Majd a gyerekekkel tanult.

Játszotta a cselédünket!

A gyönyörű szép új barátnőm

Ezután az ölembe ült.

- A mosdót kitakarítottam,

És a sütemény is kihűlt!

A mosógépbe betettem

A szennyest. S ki is teregettem!

Aztán összehajtogattam,

S kivasaltam! Rendbe tettem!

Még mielőtt ide jöttem,

Szép ruhába felöltöztem.

- A babán tiszta pelenka van,

S a növényeket megöntöztem.

Az egyik ágyat rendbe tettem,

Mivel bepisilt a kislány!

Egész nap csak robotoltam,

S fáj nagyon a kezem is már!

A gyerekek már elaludtak!

Mondtam nekik esti mesét!

Végre minden csillog-villog,

Pedig nem is vagyok cseléd!

Anyjuk helyett anyjuk vagyok!

Neked meg az új barátnőd!

- Amióta meghalt az én

Feleségem, játszom a családfőt!

Hiányzik a női kéz és

Köszönöm, hogy itt vagy velem!

De akárhogy is próbálkozol,

Nem pótolhatod a nejem!

(Budapest, 2023-08-20)

Ajándékok

Lehunyta a lány a szemét,

És a meglepetést várta.

Megkértem, hogy ne lessen,

És én meg ránéztem a lányra!

Csukott szemmel várt a leány,

S az ujjára egy gyűrűt húztam.

- Ne less! Ne csalj! Várj egy kicsit!

A lány fülébe ennyit súgtam.

Lehunyta a lány a szemét.

- Ne nyissad még ki a szemed!

- Meddig kell még így maradnom?

- Még valamit adok neked!

Virágcsokrot vettem elő,

És a lánynak odaadtam.

Aztán megcsókoltam a lányt.

- Azt hiszed ezt jóváhagytam?

Lehunyta a lány a szemét,

S egy pillanatra vak lett a lány.

S kapott tőlem csokoládét,

Az édes, elcsattant csók után.

Türelmetlen volt a lány és

Nem látta, hogy miket kapott!

- Látni akarom a gyűrűt!

- A szemed mindjárt kinyithatod!

Lehunyta a lány a szemét,

Én meg megkértem a kezét.

- Hozzám jönnél feleségül?

- Igen, hogyne! - Ez a beszéd!

A leány ekkor sírni kezdett,

Mivel ennyi mindent kapott!

Én meg átöleltem a lányt!

Jól van, most már kinyithatod!

Ő megfogta a kezemet és

Rátetette a pocakjára.

- Drágám! Állapotos vagyok!

(Én megdöbbenve néztem rája)!

Hosszan farkasszemet néztünk,

Aztán lehunytam a szemem.

Egy szép kismama szájon csókolt,

S megérintette a farzsebem.

(Budapest, 2023-08-29)

Három próba

A király egyszer úgy döntött,

Hogy férjhez adja a leányát!

A hős lovagok megörültek,

S a hírrel az országot bejárták.

- Álljatok ki három próbát!

A király szavát elpletykálták.

A király egyszer úgy döntött,

Hogy férjhez adja a leányát!

- A győztes lovag megkaphatja

Majd a lányomnak a kezét!

- Éljen soká a királyunk!

Legyen hát így! Ez a beszéd!

A szűz lány el volt fátyolozva,

S közel volt a királyi szék.

- A győztes lovag megkaphatja,

Majd a lányomnak a kezét!

- Lopjatok egy sárkány tojást!

Ez legyen az első próba!

A sok lovag össze nézett.

S felpattantak ők a lóra.

Elvágtattak sietve és

Loptak néhány sárkánytojást.

- A hercegnő még érintetlen!

Herceg lesz belőlünk! Nyomás!

Néhány lovag teljesítette

A nehéz feladatot.

S jött a következő próba:

- A tűzön keljetek át gyalog!

Akinek a lába megég

Azt az Isten büntesse meg!

Majd sietve átvonult

A lángokon a lovag sereg.

Jött a legutolsó próba:

- Csókoljátok meg a lányom!

Aki legelőszőr teszi,

Azé lesz a királyságom!

Fájt a hős lovagok lába,

Mivel átmentek a lángon.

Lépésenként araszoltak.

- Lássuk, kié lesz a lányom?

Az egyik lovag odaért,

És megcsókolta a hercegnőt.

Megkapta a lány kezét és

Fájt a lába, de meg nem tört!

Szép termetű volt a leány,

És hát édes volt a csókja!

A többi lovag elbukott,

És egyből ő került a trónra!

(Budapest, 2023-09-01)

A tolvaj

Lopni ment a szegény leány.

Átmászott a kerítésen.

A kutya már mélyen aludt!

- Szép tolvaj lány, legyél résen!

Bemászott az ablakon,

És el is kezdett bepakolni!

Hatalmas zsák volt a lánynál,

S köddé vált sok drága holmi.

Eltűnt minden értékes tárgy,

S a ház gazdája mélyen aludt.

A lány olyan volt, mint egy szarka!

S meglepte az egész falut.

Ezüst gyűrű, arany nyaklánc,

Bokalánc és fülbevaló!

Mind ott landolt bent a zsákban,

Mivel a zsák erre való!

Majd az ablakon kimászott,

Sietve a gyönyörű csaj.

Úgy jött el, mint Jézus Krisztus!

Váratlanul, s ez volt a baj!

Kimászott a kerítésen,

Aztán ott hagyta a házat.

Csörögni kezdtek a kulcsok,

S egy nő nyitotta ki a zárat.

Látta a nő körvonalát!

Hálóing lehetett rajta!

De bizony a homály miatt

El volt mosódva az arca.

A szép tolvajlány elmenekült,

Aztán felébredt a kutya.

Kuka volt a járda mellett,

S persze fölborult a kuka!

A ház gazdája hallotta

A gyanús csörömpölést, s ekkor

Nem tudta, hogy ki rabolhatta

Ki őt hajnali egykor?

A tolvaj haza sietett és

Elővett egy lopott zsemlét.

Majd a kislányának adta:

- Tudom éhes vagy, hát tessék!

(Budapest, 2023-09-08)

Halott szentek

- A húsom vagy te, és a vérem!

Sok húgom van, s sok nővérem!

Az ősszüleink ugyanazok!

Te hamu vagy, s én hamu vagyok!

Porból vagyunk, s porrá leszünk.

S lesz fiú, és lány gyerekünk!

Mi benépesítjük a földet,

S a gyermekeink gyorsan nőnek!

Apánk Ádám, s anyánk Éva,

S ők nem vágynak a banánhéjra,

Mert nem a majmok rokonai!

Egyik ős szülőnk sem maki!

Egyforma a vérvonalunk!

Megszületünk, és meghalunk!

Megáldott az Isten minket,

S ő úgy lát minket, mint a kincset!

Szaporodunk, sokasodunk,

Mivel termékeny a magunk!

A nők hasába kis mag kerül,

S minden nőnek fáj, hogyha szül!

A kígyóra nem hallgatunk,

Hogyha kísért, elballagunk.

Nem alma lesz vacsorára!

Minden nő a föld csodája!

S a kivágott oldalborda,

A megdicsőült ruhát hordja.

Nem esett az ember bűnbe,

S almafa alá nem ült le!

S a teremtés koronája,

A gyöngébb nemet így csodálja:

- Anyám, húgom, kisleányom!

Szépek vagytok, mint az álom!

- Éva anyánk, s Ádám apánk!

Dicsőséges fény a ruhánk!

De, hogyha mi szentek vagyunk,

Miért van az, hogy majd meghalunk?

(Budapest, 2023-09-09)

Egy nadrág, és egy szoknya...

Egy nadrág, és egy szoknya,

Egymás mellett mentek.

S megszólalt a leány:

- A kezem el ne engedd!

A fiúk meg a lányok,

Nagyon irigykedtek!

Egy nadrág, és egy szoknya,

Egymás mellett mentek.

Egy nadrág, és egy szoknya

Ült a Duna parton,

S összekoccant két száj.

Ajak volt az ajkon!

A háttérben már vörös

Színű volt az alkony!

Egy nadrág, és egy szoknya

Ült a Duna parton.

Egy nadrág, és egy szoknya,

Feküdt a zöld gyepen.

S csillogott pár csillag.

- Támadt egy ötletem!

Tegyünk most egy sétát

Fönt, a Gellért-hegyen!

Egy nadrág, és egy szoknya

Feküdt a zöld gyepen.

Egy nadrág, és egy szoknya

Fölmászott a hegyre,

S minden híd már égett

Este tizenegyre!

Átmentek a hídon,

Ami nem volt messze!

Egy nadrág, és egy szoknya

Fölmászott a hegyre.

Egy nadrág, és egy szoknya

Lassan hazasétált,

S bebújtak az ágyba.

A pár romantikát élt át!

Egymás mellett voltak

Úgy, ahogy a téglák!

Egy nadrág, és egy szoknya,

Lassan hazasétált.

(Budapest, 2023-09-19)

Válás előtt

Egy kislány sír a szobájában,

S ott a szoba homályában,

Elhagyottan hallgatózik.

Néha megtöröli a nózit,

S összekuporodva hallgat,

Majd a nappaliba ballag.

Anya sír, és apa dühöng.

A kis lakásban túl nagy a csönd!

Mindkét szülő válni akar,

S a kiskorú lány túl fiatal!

Az édesapa neve: István!

- Kihez kerüljön a kislány?

- Én szültem meg! Ő az enyém!

Egy apa számára nincs remény!

Ha a gyerektartást kifizeted,

Majd hétvégente elviheted!

- Elég idős a lány, asszony!

Hagyjuk azt, hogy ő válasszon!

Nem tud dönteni a lányka,

S visszafut a szobájába.

Megint összekuporodik.

S a félhomályban szomorkodik.

- Intézzük ezt el egy perben!

De ne neveljük egymás ellen!

Egy kislány sír a falnak dőlve,

S a haja aranysárga, s szőke!

- Azt hiszed, hogy elviheted?

- Engem úgy is jobban szeret!

- Az ősök rajtam civakodnak!

Válni fognak, nem vagyok vak!

Egy kislány ül a sötét padlón,

S többet nem megy ki az ajtón!

Megtöröli a könnyes szemét,

Majd összekulcsolja a kezét.

Csöndben elmormol egy imát,

És a Jóistenhez kiált.

Bent a szoba magányában

Egyedül, egy kisleány van.

S a nagy fehér fal túloldalán

Egyszer kibékülnek talán!

A kislány lehunyja a szemét,

S senki nem mondd neki mesét!

(Budapest, 2023-09-27)

A születés csodája

Szőke leány ült a padon,

S mellette egy barna lány ült.

Mind a kettő lány csinos volt,

S a főhősünk egy kisbabát szült.

Elfolyt a magzatvíz,

És nagyon messze volt a kórház!

- A csöppség mindjárt világra jön!

Kösz, hogy segíteni próbálsz!

A barna leány ott a parkban

Nem tudta, hogy mit csináljon!

- Mindjárt kidugja a fejét!

- Jőj világra! Kicsi lányom!

A csöppség mindjárt megszületik!

Ki fog csusszanni a baba!

Hogyha kihúzod a kicsit,

Te lehetsz a keresztanya!

A kisbaba sírni kezdett,

Majd az anyja megdajkálta,

S potyogtak az örömkönnyek!

Ez a kisbaba a lánya!

Dorinának nevezte el,

S mikor leparkolt a mentő,

Csodálatos dolog történt.

- Nekem adott a Teremtő!

Az édesanyát, meg a babát

A mentőautó messze vitte.

Édesanya lett belőle!

Néhány percig el se hitte!

Aztán néhány hónap múlva

Megkeresztelték a kislányt,

S boldog volt a keresztanya!

Vett a kislánynak egy bringát!

A kislány keresztanyukája

Befonta a kislány haját,

S nagyon cuki volt a kislány!

- Milyen nagy szemed van! Nahát!

Majd a baba kamaszlány lett,

Tizenhárom évvel később,

S a kereszt anyját átölelte.

Fodrász leszek, én vagy mérnök!

(Budapest, 2023-09-29)

Egy kismamához

Hozzám jönnél feleségül?

Mondd csak, szövetkeznél velem?

A pocakod egyre nagyobb!

S gyümölcsözik a szerelem.

Az életem is odaadnám

Azért, hogy Te boldog legyél!

Olyan vagy Te, mint a kalács,

Én meg olyan, mint a kenyér!

Ó mennyivel több vagy nálam!

Te messzi csillag, Te nyíló virág!

A szemem gyönyörködik benned,

Mivel szeret Téged, s imád!

Hátulról én, átölellek,

S a nagy hasadon van a kezem.

Szép a szoknyádnak a színe!

Adj egy szájra puszit Nekem!

Adj Nekem egy forró csókot!

Eddig remeteként éltem!

A világtól elvonultam,

S most lehet nem is vagyok ébren!

Lehet csak egy látomás vagy!

Egy tűnő éjszakai álom!

De nem akarok felébredni!

A Te nevedet kiabálom!

Legyél lombhullató fa,

Te virágbimbó mellű leány!

Leheld rám a levegőt és

Ölelj át, és csókold a szám!

Én, majd letéplek az égről,

Hogyha, túl leszel a síron,

S mint a virágosmezőt

A nyakad illatát beszívom.


(Budapest, 2023-10-07)

Szabadságot a nőknek

- Ó, te gyönyörű szép arab!

Ne fátyolozd el a hajad!

Te ártatlan, szűz, hajadon lány!

Én, majd felszabadítalak!

Megadom az apádnak a

Leánykérésnek az árát!

Hozok neki kettő marhát,

Négy tyúkot, és három bárányt!

Megengedem azt, hogy tanulj!

Vége van az elnyomásnak!

Európában fogsz lakni,

S magam mellé veszlek társnak!

Több tiszteletet fogsz kapni!

Egyenjogú leszel velem!

S iskolába járhat majd

A veled közös lány gyermekem!

Nem lesz férfiuralom!

Ha akarsz, hordhatsz miniszoknyát!

Nem tiltok meg neked semmit!

- Bár a kezeimet fognád!

Nem verlek meg, ha a babánk

Nem kisfiú lesz csak kislány!

S te hozod majd meg a döntést!

Lehetsz keresztény vagy iszlám!

Szolgálhatod Allahot,

Vagy szolgálhatod Jézus Krisztust!

A te kezedben van a döntés,

Ahogy ősz végén a friss must!

Korán, Biblia vagy Tóra?

Itt az emberség a lényeg!

Muszlin, keresztény és zsidó?

Mind a föld porába térnek!

Olyan nagyon gyönyörű vagy,

Mint egy kifaragott oszlop!

S a szeretetből egyre több lesz,

Ahogy osztod, egyre osztod!

Gyere hozzám feleségül!

Szabadítsad ki magadat!

Olyan nagyon gyönyörű vagy!

Olyan nagyon gyönyörű vagy!

(Budapest, 2023-10-16)

Mária

Jézus Krisztus édesanyja!

Te fiatal, szép, hajadon lány!

Nem sokára szülni fogsz!

Egy betlehemi istálló vár.

József nem érintett téged,

De egy babát ki kell nyomnod!

Igazat mondott az angyal!

Fölösleges gyanakodnod!

Te barna hajú, zsidó, asszony!

Te vagy az a gyönyörű szűz,

Akinek a méhe áldott,

S akiben már lángol a tűz!

A szentlélektől fogant meg

A méhedben egy kicsi élet!

- A kis fiadnak kék szeme lesz!

Vigyázol rá? Megígéred?

Olyan gyönyörű szép, lány vagy!

A hajad el van fátyolozva!

József bámulja a szemed.

S így szól hozzád álmodozva:

- Szüljél nekem sok gyermeket!

Sok kislányt, és sok kisfiút!

Nagyon jó apuka leszek!

Amint ez a baba kibújt!

Két vaskos kéz átölelte

Hátulról a szép Máriát.

S egy kéz a pocakjára került.

- Most mondjad el, ha bármi bánt!

A szent család egy jászolban ült.

Juhok között, s kecskék között.

Fehér lett a lány ruhája!

(Meleg gyapjúba öltözött).

- Mária! Te fiatal lány!

Szép vagy, gyönyörű, és áldott!

Mint egy csillag, s mint egy virág!

Szavakat rá nem találok!

Szép Mária, szűz Mária!

Irigykednek rád a lányok!

József vagyok, s apa leszek!

Csak a pillanatra várok!

(Budapest, 2023-10-27)

A ródli

Kisleányka ült a szánon,

S mögötte a nővére ült.

A szánkót az apjuk húzta,

És az idő nagyon lehűlt.

Decemberi hideg volt,

És siklott a szán nagy vidáman.

Az égen ragyogott pár csillag,

S együtt játszottak ők hárman!

A tizenéves kamasz nővér

A kishúgát átölelte,

Miközben a szánkó síklott

A sötétben valamerre.

Ketten ültek most a ródlin,

S mindenfele jégcsap lógott.

Nevettek és játszottak is!

Ez a kislány milyen boldog!

Hátul ült a kamasz nővér.

Elöl pedig a kis hugi.

Egy hóembert megkerültek.

Három napja nem volt suli!

A hópelyhek csak lassan estek,

A sötét decemberi napon.

A téliszünet elkezdődött.

Boldog volt a hugi nagyon!

Lámpák égtek az út mellett.

Halvány sárga szelíd fénnyel.

Apa húzta még a szánkót!

Jött az este, majd az éjjel.

A kamaszlány a tájat nézte.

Ott fent csillagfények égtek.

S az út mellett egy szánkó haladt.

Szépen lassan hazatértek!

A szél az arcukat kicsípte,

S ment a fából készült ródli.

Csilingelt, és gyorsan siklott,

S nem kellett már gyalogolni!

Az apa elfáradt egy kicsit,

Mert órák óta húzta a szánt.

S otthon, mind a kettő lányra

Karácsonyi ajándék várt.

(Budapest, 2023-11-02)

Áldás

A faluban egy régi templom áll,

S benne van egy szőke kamaszlány.

A kezében egy régi Biblia.

Úgy hívják a kislányt, hogy: Bia!

Zsoltárokat olvas fel a lány.

A faluban egy régi templom áll.

A tinédzser leány csak tizenhat!

S a kis templomban üres minden pad!

Gyertyák fénye ég a templomban,

S úgy érzi a kislány, otthon van!

Mellette egy lelkész van! Egy pap!

A tinédzser leány csak tizenhat!

Megbánja a bűneit a lány.

- Imádkozzon értem, jó atyám!

Megkondul a templom harangja.

- A kezem ráteszem a hajadra!

Engedj el most mindent, ami fáj!

(Megbánja a bűneit a lány).

- Légy áldott te tinédzser gyerek!

Veled én most kivételt teszek!

Tarts meg minden parancsolatot!

Én megáldom a kamasz kobakod!

Ne félj, mert én itt vagyok veled!

Légy áldott te tinédzser gyerek!

A szőke kislány elmosolyodik,

S az üres templom lassan megtelik.

Ifjak jönnek be, meg öregek!

S foglalják az ülőhelyeket.

- Semmi nem segíthet, csak a hit!

A szőke kislány elmosolyodik.

Majd a templomból ő kiszalad.

- Nem fiúzok, mert még nem szabad!

A kis templomban ott marad a pap,

S odakint már melegszik a Nap.

A kamasz kislány szíve megszakad,

Majd a templomból ő kiszalad.

(Budapest, 2023-11-04)

Az első szerelmem

Serdülő volt, tini, kamasz!

A tizenhat éves Adrienn!

Csupán egy év volt közöttünk,

És szeretett engem, azt hiszem!

Tizenhét esztendős voltam,

S akkor még meg volt a vak hitem!

Serdülő volt, tini, kamasz!

A tizenhat éves Adrienn!

Serdülő volt, tini, kamasz,

A tizenhat éves szerelmem!

Ez csak gyerek szerelem volt,

De az ízét sohasem felejtem!

Át vittem a ház küszöbén,

De mégis féltem, hogy elejtem!

Serdülő volt, tini, kamasz,

A tizenhat éves szerelmem!

Serdülő volt, tini, kamasz,

A tizenhat éves hajadon!

És csupán egy év volt közöttünk!

Lány puszi landolt a nyakamon.

Együtt aludtunk az ágyban,

S nem is volt kérdés, hogy akarom!

Serdülő volt, tini, kamasz,

A tizenhat éves hajadon!

Serdülő volt, tini, kamasz

A tizenhat éves barátnőm!

A mellei már gömbölyödtek,

S féltünk, hogy valaki reánk tör!

Hóvirág-illatot árasztott

A simára borotvált leány bőr.

Serdülő volt, tini, kamasz,

A tizenhat éves barátnőm.

Serdülő volt, tini, kamasz,

A tizenhat éves gyönyörűm.

Ő volt a fénynek a leánya,

Akit nem buktatott meg a bűn!

Bezártam volna a kertembe!

Az Adriban töltődött be az űr!

Serdülő volt, tini, kamasz,

A tizenhat éves gyönyörűm!

(Budapest, 2023-11-05)

Anyaméh

A hatalmas nagy tojás repedezni kezdett,

Amiből egy ijedt ember kislány kelt ki.

A tojásban fejlődött ki a kislány teste.

- Ezt az apró kislányt fel kéne nevelni!

Embrió pózban várt ott a tojáshéjban,

S a hüvelykujját szopta ez az ujjszülött lány.

A hatalmas nagy tojás repedezni kezdett,

S kiszabadult onnan, mint egy vad oroszlán!

A hatalmas nagy tojás repedezni kezdett,

És benne a kislány mellbimbóra vágyott.

Áttörte a vékony, fehér tojáshéjat,

És magának kifelé végül utat vágott.

Újra megszületett a négy esztendős gyermek,

S nem volt szobatiszta ez az újszülött lány!

A hatalmasnagy tojás repedezni kezdett.

Bármikor kitörhet ez a kislány most már!

A hatalmasnagy tojás repedezni kezdett.

És a kicsi lányka kiszabadult onnan.

Előszőr nyitotta ki a kettő szemét.

Nem volt szoba tiszta, s érezte, hogy gond van!

Lassan körbe nézett. Vad madarak várták,

És a tojáshéjba félénken vissza bújt.

A hatalmas nagy tojás repedezni kezdett.

Fájdalmas a jövő, és mindig édes a múlt!

A hatalmasnagy tojás repedezni kezdett.

S gyerek akart lenni a kislány mindörökre!

Vissza akart bújni ő az anyaméhbe,

Ahol biztonság volt! S a szemét megtörölte.

A négy éves kisleány összekuporodva

Ült a fehér tojás szűk kis belsejében.

A hatalmas nagy tojás repedezni kezdett.

- Lassan összeomlik a hely hol eddig éltem!

A hatalmas nagy tojás repedezni kezdett,

S a kislány kiszabadult a tojás belsejéből.

Kamaszodni kezdett, aztán jó nagyra nőtt,

S huszonegy év múlva felnőtt nő lett végül.

Ő is fészket rakott, s ő is tojt egy tojást!

A kegyetlen világban nyílt egy újabb virág!

A hatalmas nagy tojás repedezni kezdett,

S most már csak emlék volt a biztonságos világ!

(Budapest, 2023-11-08)

Problémák

A középső ujját felmutatta

A bőrkabátos kamasz kislány.

És miközben rágózott

Majdnem megbukott a vizsgán.

Lázadó kis tinilány volt!

Káromkodott, csúnyán beszélt!

Szerelmes volt valakibe,

S folyton hallgatta a zenét.

A kislány orrpiercinget akart,

De az anyja nem engedte.

Mindig fölhúzta a csuklyát,

S éhes volt a szeretetre!

A csonka család segélyből élt.

Eladták a meleg lakást!

Mert a kislánynak az apja

Nem fizetett gyerektartást.

Az anyja új pasival kavart,

Hogy a kislányára hasson!

- Ez az ember nem az apám!

Nekem ne parancsolgasson!

Akkor foghat be engem

A munkába, ha piros hó hull!

- Mivel lepjük meg az anyád?

(Hozzám hiába is fordul)!

Megjött már az első mensim,

És csak anya tud még róla!

Meg a legjobb barátnőm!

(A kedvenc italunk a kóla)!

Ő készített fel mindenre

Amit tudni kell egy hölgynek!

S mikor begörcsölt a hasam,

Rájöttem, hogy ő a bölcsebb!

Még csak tizenéves vagyok,

S az apám két hetente elvisz.

- Az apám autószerelő

És az övé ez az autószervíz!

Tudom, lesz egy féltestvérem!

Méghozzá egy idegentől!

- Anya visz el suliba és

Kér a diákhitelemből!

(Budapest, 2023-11-09)

Rómeó és Júlia másként

Egy legény állt az erkély alatt,

S fönt az erkélyen egy lány volt.

Szófogadó volt a leány,

Mert az édesapja rászólt.

A legény nagyon szegény volt!

A leány pedig nagyon gazdag!

- Hidd el lányom nincs jövője

Ennek a párkapcsolatnak!

A leány elküldte a fiút,

S minden remény odaveszett.

- Nem akarok szegény lenni!

Egy nagy Úr felesége leszek!

(Persze ez csak hazugág volt,

De a legény nem adta fel)!

- Úgy szeretlek én Júliám!

(A műtéttől lett nagyobb a mell).

A legény ekkor szépen lassan

Fölmászott a leány mellé.

A leány kicsit el is pirult.

Vajon a srác leteperné?

- Ha hozzám érsz, én, felpofozlak!

Mondta sikítva a leány.

Odabent egy parti van és

Bemegyek, mert mindenki vár!

- Engem Rómeónak hívnak,

S ha akarod, én, megszöktetlek!

Nem unod a pénzt, s a vagyont?

Adj esélyt a szerelemnek!

(Az őrök ekkor odamentek).

- El a kezekkel a lánytól!

- Jobban fogunk figyelni rád!

S kulcsra leszel zárva mától!

Rómeó egy öklöst adott,

Aztán lemászott a falon.

A Júlia is utána ment,

S a ruha kiszakadt a faron.

Együtt szöktek messzire.

A szép Júlia 20 éves volt!

S éltek, amíg meg nem haltak!

(A két fiatal összepasszolt).

(Budapest, 2023-11-11)

Költőpalánta

Volt egy beteg kisfiú ki

Máshogy látta a világot.

Szeretett ő verset írni,

S megihlették a szép virágok!

A fiúkkal nem barátkozott,

De lányokkal lenni azt imádott!

Volt egy beteg kisfiú ki

Máshogy látta a világot.

Álmodozó kisfiú volt,

S egyáltalán nem volt stréber!

S mikor ment a suli fele

Kín volt neki minden méter!

Néha meglepte magát

Egy depressziós költeménnyel.

Álmodozó kisfiú volt,

S egyáltalán nem volt stréber!

Mindig mondták a tanárok

Hogy: - Ez a kisfiú egy zseni,

Mert a beteges kis vézna fiú

Nagyon jól tudott költeni!

Állandóan verseket írt,

S tudták, hogy az apja veri.

Mindig mondták a tanárok

Hogy: - Ez a kisfiú egy zseni!

Különc volt, és egyáltalán

Nem is voltak barátai!

S úgy érezte hátráltatják

Őt a suli szabályai!

A legszebb költeményeit

A matek órán találta ki!

Különc volt és egyáltalán

Nem is voltak barátai!

Lenézte a gyerekeket,

De szerette az édesanyját.

Édes, beteg kisfiú volt,

S örült, hogyha békén hagyták!

Lila foltok voltak rajta,

Miket eltakart a nadrág.

Lenézte a gyerekeket,

De szerette az édesanyját.

(Budapest, 2023-11-12)

Szegénység

A nővérem a húgom haját fonta.

Az öcsém pedig focizott a kertben.

Az édesapám bámulta a tévét.

Az öcskös kiabált, de nem feleltem.

Az édesanyám éppen tésztát főzött.

A bátyám pedig húzta még a lóbőrt.

S a bátyámnak volt egy barátnője!

Nem láttam még sosem ilyen jó nőt!

A nővérem a kishúgommal játszott.

Az öcskös pedig oda szaladt hozzám.

Az apukám a tévét kikapcsolta.

- Én egy kicsit éhes vagyok most már!

Az édesanyám adott neki ételt,

S a bátyám a jó illatra felkelt.

Mellette feküdt a barátnője!

A konyhaasztal nemsokár megtelt!

Az édesanyám elmondott egy imát,

Miközben mi egymás kezét fogtuk.

A kishúgomnak nem kellett az ebéd,

S anya kért minket, hogy ne nyafogjunk.

Apa nagyon szigorú volt velünk.

Azt mondta, hogy meg kell enni mindent!

És bár nagyon kevés volt a pénzünk,

Hálát adtunk, s áldottuk az Istent.

Nemsokára el is jött az este,

S mi mindannyian pizsamában voltunk.

Anya elmondott egy esti mesét,

S tanultunk is, sokat gyakoroltunk!

Az öcskös meg a húgi közös ágyban

Voltak, mivel kevés volt a pénzünk.

S bár apa erről sosem beszélt nekünk,

De borzasztó nagy szegénységben éltünk!

(Budapest, 2023-11-14)

A szerelmünk romjai

Nézd csak meg Adri a romokat!

Itt bizony nem maradt kő kövön!

A szerelmünk városa lakatlan.

A csendet én mégis most megtöröm!

Rémisztő nekem-e kihalt táj!

Egy kísértet város lett az öröm!

Nézd csak meg Adri a romokat!

Itt bizony nem maradt kő kövön!

Nézd csak meg Adri a romokat!

Hová tűnt innen a nevetés?

Ami csak fontos volt kettőnknek,

Rá borult arra a feledés!

Változtál! Te már egy más lány vagy!

Tiltott tett nekünk az ölelés!

Nézd csak meg Adri a romokat!

Hová tűnt innen a nevetés?

Nézd csak meg Adri a romokat!

Egykor még nyüzsgő hely volt-e táj!

Sivár hely lett a mi szerelmünk!

A kísértetváros most visszavár!

Nincs több csók, nincsen több szerelem!

A szívem még mindig egy társra vár!

Nézd csak meg Adri a romokat!

Egykor még nyüzsgő hely volt-e táj!

Nézd csak meg Adri a romokat!

A csókunk egy elhagyott épület!

Egykor egy virágzó város volt,

Most pedig itt vagyok Nélküled!

Kereslek széthulló kövek közt.

Borzongás jár át meg rémület!

Nézd csak meg Adri a romokat!

A csókunk egy elhagyott épület!

Nézd csak meg Adri a romokat!

Ezek a szerelmünk romjai!

Mindenhol leomló házfalak,

Na meg az emberek csontjai!

A versem mely halhatatlanná tesz,

A közös múlt bimbóját bontja ki!

Nézd csak meg Adri a romokat!

Ezek a szerelmünk romjai!

(Budapest, 2023-07-06)

A palota "börtönében"

A hatalmas nagy palotába

Be volt zárva a hercegnő.

Ez csak óvintézkedés volt,

Amíg a leányka meg nem nő!

A hercegnő már kamaszodott,

De nem jött el érte a megmentő!

A hatalmas nagy palotába

Be volt zárva a hercegnő.

Üres volt a lányok tornya,

S unatkozott ez a leányka.

- Én vagyok a trónörökös,

És nem értem, miért vagyok bezárva?

Az édesapám úgy félt engem!

A sok őr a kaput is elállta!

Üres volt a lányok tornya,

S unatkozott ez a leányka!

- Csak is nők vesznek itt körül,

S még nem láttam daliás herceget,

Ki vágtat a csodaszép paripán!

Én lassan már nő vagyok, nem gyerek!

Az arcomat olajjal szépítik!

Ha megment egy királyfi elmegyek!

Csak is nők vesznek itt körül,

S még nem láttam daliás herceget!

Egy toronyban raboskodok!

Az apám az országunk királya!

Tizennyolc esztendős vagyok,

S a hajam is meg van már csinálva!

A dadusom úrihölggyé nevelt,

S Én, vagyok, a palota virága!

Egy toronyban raboskodok.

Az apám az országunk királya!

Régóta él itt egy sárkány,

Ki minden szűz hercegnőt elrabol!

Értem is eljött a hétfejű,

De tudtam a tettéért meglakol!

A palota tornyát lerombolta!

- Csak az éli túl, aki meghajol!

Régóta él itt egy sárkány,

Ki minden szűz hercegnőt elrabol!

Fogságba estem, de ekkor egy

Dicső, hős lovag jött el értem!

Volt neki kardja meg pajzsa is!

Ő volt az egyetlen reményem!

A gonosz lény kezeit levágta!

Nem hittem el, hogy ezt megéltem!

Fogságba estem, de ekkor egy

Dicső, hős lovag jött el értem!

Felpattantam én a lovára,

S hátulról lágyan átkaroltam.

Nem voltam többé már rableány,

Ott fent az átkozott toronyban!

-Elhagylak apám, és királyom!

Így helyes ez az én koromban!

Felpattantam én a lovára,

S hátulról lágyan átkaroltam.

(Budapest, 2023-11-16)

Mi szebb, mint egy gyönyörű lány?

Mi szebb, mint egy gyönyörű lány?

A havas hegyek, az erdők, a táj?

A tengerek vize, a holdfény, a part?

A csillagok fénye? A liget? A park?

A homokos sivatag? Vagy tán a jég?

A lányokhoz képest egyik se szép!

Mi szebb, mint egy gyönyörű lány?

A palota tornyai? Vagy tán a vár?

A gyönyörű francia Eiffel torony?

Vagy a sok felhőkarcoló? Fel nem fogom!

A szabadságszobor, min kő fáklya ég?

A lányokhoz képest egyik se szép!

Mi szebb, mint egy gyönyörű lány?

A tiltott gyümölcsök ott fönt a fán?

Az ártatlan hóvirág? Vagy a rózsa?

A tulipán, aminek vad a csókja?

Az árvácska, muskátli, s minden egyéb?

A lányokhoz képest egyik se szép!

Mi szebb, mint egy gyönyörű lány?

A nyarakat itt töltő fecske madár?

A hófehér gerle, a szép vadgalamb?

A macska, az őzike, ha elmegy a hang?

Az elfutó lábak, ha itt van a vég?

A lányokhoz képest egyik se szép!

Mi szebb, mint egy gyönyörű lány?

Az arany, az ezüst, a gyémánt talán?

A csillogó kövek, s a nők szeme is!

A smaragd, az ónix, s a szép ametiszt?

Az opál, a topáz, a rubin, az ék?

A lányokhoz képest egyik se szép!

(Budapest, 2023-11-18)

Túlélők

Hullámok közt ring egy kislány,

S mögötte egy hajó süllyed.

A kislánynak a sikítása,

Már-már rosszat tesz a fülnek!

Jó erősen kapaszkodik!

Egy mentőcsónak van mellette.

A hajó neve Titanic volt,

De a csónak megmentette!

Behúzzák az ijedt kislányt,

Aki percek óta vacog!

A naplemente épp vöröslik,

És a gyerekek és csajok,

Sírnak, félnek, kiabálnak!

S körbe úszkálnak a halak.

Csak a nőknek volt reménye!

A sok férfi a hajón maradt!

Az árva kislány kis tüdeje

Megtelt vízzel, s ezért köhög!

A hajót elnyeli a víz és

Isten ellensége röhög.

Még csak hét éves a kislány,

És valaki átöleli.

- Azt hiszem, hogy megfáztam!

(Hajóútra kár költeni)!

- Jól van! Nincsen semmi baj!

A kislány rápillant a nőre.

- A lányom is a Titanicon

Utazott, mikor a jég összetörte!

Őt nem sikerült kimenteni!

(Az idegen nő sokkot kapott).

- Örökbe is fogadhatlak,

Hogyha te is így akarod!

Az árván maradt szőke kislány

Megrémülve lökte el őt:

- Nem te vagy az anyukám!

- Rendben van, te aprócska hölgy!

A víz felszínén csónak ringott,

És a sötét hideg vízben,

Minden ember egyedül volt.

- Segíts, ments meg minket Isten!

(Budapest, 2023-11-22)